Egyesület Alapszabálya

SÓSTÓ SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

KISKUNHALAS

ALAPSZABÁLY

-

2015.

TARTALOMJEGYZÉK

SÓSTÓ SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

I. fejezet

Az egyesület adatai 4

II. fejezet

Az egyesület célja, tevékenysége 5

1. Az egyesület célja 5

2. Az egyesület tevékenysége 5

III. fejezet

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok 5

IV. fejezet

A vagyoni hozzájárulás 6

V. fejezet

A tagság 8

VI. fejezet

A tagsági jogviszony keletkezése 9

VII. fejezet

A tagsági jogviszony megszűnése 10

VIII. fejezet

A tagok jogai 11

IX. fejezet

A tagok kötelezettségei 12

X. fejezet

Az egyesület szervei 12 X/1. Közgyűlés 12

1.) A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve 12

2.) A közgyűlés hatásköre 12

3.) Az egyesület vezető tisztségviselők és szerveinek választási rendje 16

4.) A Szavazatszámláló bizottság 17

5.) A szavazás rendje 18

6.) Az Elnökség, a Felügyelő- a Választási- és a Fegyelmi bizottság elnök és tagjai megválasztás rendje 19

7.) Az egyesület szerveinek megalakulása és működése 19

8.) Jogorvoslat a szavazás során feltárt szabálytalanságok esetén 19

9.) A határozathozatal 19 X./2.) Elnökség (vezető tisztségviselők) 20 X./3.) Felügyelő bizottság 27

X./4. ) Választási bizottság 28

X./5.) Fegyelmi bizottság 28 XI. fejezet

A halállomány őrzése 30

XII. fejezet

Az egyesület gazdálkodása 31

1. A gazdálkodás általános szabályai 31

2. Az egyesület bevételei 31

3. Az adományozás szabályai 33

4. Költségvetés tervezés 33

5. Az egyesület költségei, ráfordítása (kiadásai) 34

XIII. fejezet

Az egyesület könyvvetésének és beszámolásának rendje 36

1. A könyvvezetés nyilvántartási szabálya 36

2. Beszámolási szabályok 36

3. Pénzeszközök felhasználása 37

XIV. fejezet

Az egyesület megszűnése 37

XV. fejezet

Záró rendelkezések 38

XVI. fejezet

Elosztó ív 40

XVII. fejezet

Mellékletek 41

A SÓSTÓ SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Sóstó Sporthorgász Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhtv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet Alapszabályát.

I. fejezet

Az egyesület adatai

• Az egyesület neve: Sóstó Sporthorgász Egyesület Kiskunhalas

a) Jogelőd szervezete: MÁV Lokomotív Sporthorgász Egyesület

• Az egyesület rövidített neve: Sóstó SHE
• Működési területe: Kiskunhalas - Sóstó, Viztérkód: 001318
• Székhelye: 6400 Kiskunhalas Állomás u. 4. sz.

(5) Az egyesület honlapjának címe: www. sostoshe.hu

(6) Az egyesület pecsétje: kör alakú, felirata: Sóstó Sporthorgász Egyesület és két csillag között Kiskunhalas város neve, a kör közepén egy horog ábra és alatta az egyesület alapítási éve: 1955 található.

(7) Az egyesület adószáma: 19975944-1-03

(8) Az egyesület bankszámla száma:10101047-14194600-01003009

(9) A Sóstó SHE a tagok által önkéntesen létrehozott, önkormányzati elven működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet, mely politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. fejezet

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja

a) az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, a civil együttélés szabályainak tiszteletben tartása, a természet, a környezet szeretetére és védelmére való nevelés;

b) tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászlehetőségek biztosítása;

c) a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal;

d) a horgászat, a versenyhorgászat, a horgászsport népszerűsítése;

e) biztosítja a 3-ik életévét betöltött gyermek -, ifjúsági - és felnőtt tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő ismereteik gyarapítását, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat, és más rendelkezéseket, határozatokat;

f) a fiatalok bevonása a horgászsportba a horgász- és versenysport utánpótlás megteremtése;

g) segíti a horgászvizsgára való felkészülést, vizsgabizottságot létesít.

2. Az egyesület tevékenysége

a) biztosítja, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat; az országos - és helyi horgászrend szabályait megismerjék és betartsák;

b) lehetőségeihez képest biztosítja a Sóstó halállomány őrzését;

c) folyamatos, haltelepítéssel biztosítja a Sóstó horgászat lehetőségét;

d) halfogó versenyeket szervez;

e) az egyesület, mint a MOHOSZ tagja önállóan fejti ki működését.

III. fejezet

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. A Ptk. 3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]

"(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.

(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.

(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha

a) az eltérést e törvény tiltja; vagy

b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza."

a). Az egyesület maga határozza meg működési rendjét és e szabályok érvényesítésének biztosítékait [2011. évi CLXXV. tv.].

2. Az egyesület az 2011. évi CLXXV. tv. 2. § (6) pontja alapján, jogi személynek minősülő civil szervezet.

3. Az egyesület a Bács-Kiskun Megyei Horgász Szövetségen keresztül (a továbbiakban: BÁCSHOSZ) a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) tag egyesülete, önálló autonóm civil szervezet, mely működése során saját érdekei, és akarata jut kifejezésre.

4. Az egyesület gazdálkodása a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § 4. bekezdés c) pont hatálya alá tartozó, gazdálkodó civil szervezet.

5. A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (6) bekezdés alapján az egyesületnek (mint egyéb szervezetnek) a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő 150 napon belül el kell készíteni, és jóváhagyásra jogosult közgyűléssel el kell fogadtatnia.

6. Jogorvoslat - vitás ügyek intézése

A tag és az egyesület közötti vitás ügyben meg kell kísérelni az ügy peren kívüli tárgyalásos úton történő rendezését, amennyiben ez nem vezet eredményre, a felek polgári peres eljárást kezdeményezhetnek.

a) Az egyesület és a tag közötti jogvitában kizárólag a Kecskeméti Törvényszék illetékes.

7. Az egyesületi tag, az egyesület, valamint a Kiskunhalasi Járási Ügyészség által indított perek a Kecskeméti Törvényszék hatáskörébe tartoznak.

8. Az egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, minden nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetés, a reklám, a televízió, rádió, valamint egyéb elektronikus technika közvetítéssel kapcsolatos jogokra.

9. Az egyesület nyilvántartásaiba bejegyzett adatok - a tagnyilvántartás kivételével - nyilvánosak, azokat a tagjai megtekinthetik, azokról feljegyzést készíthetnek, és másolatot kérhetnek.

10. Az egyesület működésének felügyeletét a Kiskunhalasi Járási Ügyészség tevékenységi ellenőrzés keretében látja el.

11. Az egyesület a Kecskeméti Törvényszék nyilvántartásba vételével jön létre.

IV. fejezet

Vagyoni hozzájárulás

1. Tagdíj.

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj és egyéb horgászattal kapcsolatos díjak mértékét az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés határozza meg, amely így évenként változhat.

a) A tagdíjat az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés határozza meg.

b) Az éves tagdíj befizetési határidő: a tárgyév március 31.

c) A tagdíjfizetés teljesíthető az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalással.

2. Állami horgászjegy díja.

A 2013. évi CII. tv. és a 133/2013.(XII. 29.) VM. rendelet előírásai alapján adható ki, melynek összege a halvédelmi hatóságot illeti meg.

a) Mentesül az állami horgászjegy megfizetése alól:

aa) Az adott év december 31. napjáig a 15. életévet be nem töltött személy. Részére a díjmentes állami gyermek horgászjegy adható ki azzal a kikötéssel, hogy csak nagykorú személy folyamatos felügyelete mellett, a helyi horgászrend előírásait betartva horgászhat.

ab) a 70. életévét betöltött személy;

ac) Az - az értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányt benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat (Hhtv.40. §(5).

ad) az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy (Hhtv. 41.§ (2) d).

b) A turista állami horgászjegy

ba) Turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra.

bb) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy - legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú horoggal felszerelt - horgász készséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

bc) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egyéb jogai és kötelezettségei megegyeznek az egyesület teljes jogú tagjaival.

3. Területi engedély.

Térítési összegét az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés hagyja jóvá.

a) A területi engedély megfizetése alól mentes, az adott év december 31. napjáig a 15. életévet be nem töltött, valamint a jog - , és tagfenntartó személy.

b) A területi engedély a nem egyesületi tagok részére: a területi engedély ára + környezetvédelmi hozzájárulás + az adott évben megszavazott halasítási hozzájárulás.

4. Csónak kikötői hely.

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés határoz a csónak kikötői hely díjáról, amely minden csónakkal rendelkező horgász számára egységes.

5. Környezetvédelmi hozzájárulás.

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés határoz a környezetvédelmi hozzájárulás differenciált térítési díjáról.

a) A környezetvédelmi hozzájárulás megfizetése alól mentes a gyermek (az adott év december 31. napjáig a 15 életévét be nem töltött), valamint a jog- és tagfenntartó személyek.

6. Egyéb eseti díjak

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt az egyéb eseti díjak felhasználásáról, a tagok közötti differenciált fizetendő összeg nagyságáról. Erről az Elnökség a közgyűlésen szóban, a tárgyévi tagdíj befizetése során írásban, táblázatos formában tájékoztatja a tagságot.

7. Napi-, hetijegy térítési díjak

a) A felnőtt napi/heti/turista/24 órás jegy árát a közgyűlés határozza meg.

b) Az ifjúsági napi/heti/turista/24 órás jegy ára, a felnőtt napi-, illetve hetijegy árának az 50%-a.

c) A gyermek napi /heti/turista/24 órás jegy ára, a felnőtt napi-, illetve hetijegy árának a 25%-a.

8. Az év közben újonnan belépő tag, a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét, a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően minden év március 31. napjáig köteles teljesíteni az egyesület házipénztárába történő befizetéssel vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalással.

9. Az egyesület részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni.

10. Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, az egyesület tartozásaiért. A tag helyett, a jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges.

11. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek (Ptk. 3:65.§ (4).

V. fejezet

A tagság

1. Az egyesületi tagság előfeltétele a sikeres horgászvizsga letétele, melynek követelményét Hhtv. 40.§ (2) és a 133/2013.(XII. 29.) VM. rendelet 21. § határozza meg.

2. Az egyesület tagja lehet a 3. életévétől az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében, tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az Alapszabály rendelkezéseit elfogadja.

a) hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévet be nem töltött személy részére az állami horgászjegy kiadása esetén az V. 1. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni (Hhtv. 40. § (3) bek.)

b) ha a legalább 12. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és horgászat során a más jogszabályokban meghatározott kedvezményekre jogosult (Hhtv.19. § (5) bek).

3. Az egyesület minden tagja - hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévet be nem töltött és a különleges jogállású személyek kivételével - választójoggal rendelkezik.

a.) Különleges jogállású személyek:

aa.) A gyermekkorútag (csak szülő/gyám) írásbeli nyilatkozatával (hozzájárulásával) lehet az egyesület tagja. Az adott év december 31. napjáig a 15. életévet be nem töltött személy részére a díjmentes állami gyermek horgászjegy adható ki azzal a kikötéssel, hogy csak nagykorú személy folyamatos felügyelete mellett, a helyi horgászrend előírásait betartva horgászhat.

A gyermekkorú tag - az adott év december 31. napjáig a 15. életévet be nem töltött személy-, a területi engedély megfizetése alól mentes.

ab.) Az ifjúsági korú tag a szülő (gyám) írásbeli nyilatkozatával (hozzájárulásával) felnőtt horgászengedélyt is válthat. Ebben az estben a fiatalkorú horgászt a felnőtt tagra vonatkozó jogok és kötelességek illetik meg.

ac.) Jogfenntartó az egyesület tagja, aki az éves területi engedélyt rövidebb,

vagy hosszabb időre nem váltja ki, így a területi engedély, és a környezetvédelmi hozzájárulás megfizetése alól mentes.

A jogfenntartó az éves területi engedély évközi kiváltása estén az általa befizetett és a közgyűlés által megszavazott összeg különbözetét köteles az egyesület pénztárába befizetni.

ad) Tagfenntartó az egyesület tagja, aki az éves területi engedélyt, állami horgászjegyet,rövidebb vagy hosszabb időre nem váltja ki, így a területi engedély, és a környezetvédelmi hozzájárulás megfizetése alól mentes.

A tagfenntartó a halfogásra jogosító okmányok évközi kiváltása estén az általa befizetett és a közgyűlés által megszavazott összeg különbözetét köteles az egyesület pénztárába befizetni.

ae) Az egyesület tagja lehet nem magyar állampolgár is, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

af) Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adománnyal segíti az egyesület munkáját, de abban teljes jogú tagként nem kíván részt venni.

ag) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, akit/akiket az egyesület tag (-jai), illetve Elnöksége javaslatára a közgyűlés jelenlévő tagjai kétharmados többséggel megszavaznak. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, de vezető tisztségviselővé nem választható.

4. Az egyesület nyugdíjas tagja a területi engedélyre, a halasítási hozzájárulásra 50%-os engedményt kaphat, a csónak kikötői díj kivételével, és ennek megfelelően a helyi horgászrendben engedélyezett halmennyiség 50%-át tarthatja meg.

5. Az egyesületnek nem lehet tagja az, aki a horgászjegy váltásának tilalma, illetve az egyesületi tagságát kizárással megszüntető fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

VI. fejezet

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság feltétele a szabályosan kitöltött belépési nyilatkozat.

2.Az egyesületi tagság, az egyesület nyilvántartásba vételével, a belépési kérelemnek az Elnökség általi elfogadásával keletkezik.

3. Az Elnökség határozatát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon megküldi, a tagfelvételt kérelmező számára.

4. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a kérelmező jogorvoslatért a közgyűléshez fordulhat.

VII. fejezet

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával.

2. Az egyesületi tagsági viszony fenntartása a Hhtv. alapján az egyesületi tag döntési körébe tartozik.

3. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

a) A tagsági jogviszony, a tag nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

4. A tagsági jogviszony felmondása

a) Az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti. Az a tag, aki nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

b) A felmondásról az egyesület soron következő közgyűlése dönt.

5. A tag kizárása

a) Az a tag, aki az Alapszabályt, vagy közgyűlés határozatát súlyosan megsérti, a közgyűlés - az egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

b) Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki a jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

c) Kizárható az a tag, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a 6 hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásba foglaltan, igazolt módon - 30 napos póthatáridő kitűzésével, és a jogkövetkezményekre felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, és a felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

d) A kizárási eljárást bármely tag, az Elnökség, a Felügyelő-, Fegyelmi bizottság kezdeményezésére az Elnökség folytatja le.

e) A kizárási eljárásban érintett tagot az Elnökség ülésére írásba foglaltan, igazolt módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget, az érintett tag képviselővel is képviseltetheti magát.

f) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

g) Az Elnökség, a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindításától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon közli az érintett taggal.

h) A tag kizárását kimondó elnökségi határozat ellen, a tag a határozat kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül az Elnökség, írásba foglaltan, igazolt módon közli az érintett taggal.

VIII. fejezet

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a.) az egyesület tevékenységében részt venni;

b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;

c) a közgyűlésen részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;

d) az egyesület irataiba betekinteni;

e) arra, hogy a közgyűlésen az egyesület tisztségviselőjévé válasszák;

f) figyelemmel kísérni a közgyűlés, az Elnökség által hozott határozatok, az Alap-, a Fegyelmi szabályzat, az országos - és helyi horgászrend érvényesülését, és végrehajtásának tapasztalatait;

g) az egyesülettől állami horgászjegyet igényelni, birtokában területi engedélyt váltani, és az abban feltüntetett vízterületen horgászni;

h) az egyesület által fenntartott horgásztanyát igénybe venni;

i) a horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni;

j) a közgyűlésen a vezető tisztségviselők, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyére, a bizottságok tagjaira javaslatot tenni;

k) a tag, írásban javaslatot, észrevételt tehet, melyet az Elnökség köteles megvizsgálni, és ennek eredményéről a tagot 30 napon belül írásban igazolható módon tájékoztatni;

l) közgyűlés vagy az Elnökség által hozott törvénysértő határozatot - a tudomására jutásától számított 30 napon belül - a Kecskeméti Törvényszéknél megtámadni.

IX. fejezet

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja

a.) nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását, tevékenységét;

b) köteles a Hhtv. és a közgyűlés által meghatározott díjakat a tárgyév március 31. megfizetni;

c) köteles az egyesület Alapszabálya, a közgyűlés, az Elnökség határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;

d) köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni;

e) védeni az egyesület tulajdonát;

f) a horgászatra vonatkozó hatályos jogszabályokat, az országos- és helyi horgászrendet, illetve a más vízterületek érvényes helyi horgászrendjét betartani;

g) az arra jogosult és felhatalmazott személyek ellenőrző tevékenységét segíteni, a horgászatra jogosító okmányait ellenőrzés céljára átadni;

h) a fogási naplót a 133/2013. (XII. 19.) VM rendelet 35.§ előírásai szerint vezetni, és összesítve a megállapított határidőig az egyesület székhelyén leadni.

X. fejezet

Az egyesület szervei

X/1. Közgyűlés

X/2. Elnökség - vezető tisztségviselők

X/3. Felügyelő bizottság

X/4. Választási bizottság

X/5. Fegyelmi bizottság

X/1. A közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve

a) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. (Ptk. 3:73. §)

b) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

c) A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult rész vesz.

d) A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis a nyilvántartott aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.

e) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a meghívó tartalma szerint helyen és időpontban a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

f) A közgyűlés napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint az 5 fős Szavazatszámláló bizottságot (1 fő elnök és 4 fő tag).

g) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

ga) A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számát.

h) A határozatképességet a levezető elnöknek, a Szavazatszámláló bizottság által minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

i) A közgyűlés határozatai, a hatályos jogszabályok keretei között kötelező érvényűek az egyesület minden tagjára.

2.) A közgyűlés hatásköre

a) az Alapszabály és Fegyelmi szabályzat módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, "igen" szavazattal meghozott határozata szükséges (Ptk.3: 76. § (1).

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és tiszteletdíjaik megállapítása a XII. fejezet 5. 2. cb) pont alapján;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj és egyéb díjak megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az Elnökség, az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása vagy elutasítása;

ea) a Felügyelő bizottság éves beszámoló jelentésének elfogadása vagy elutasítása;

eb) a Fegyelmi bizottság éves beszámoló jelentésének elfogadása vagy elutasítása;

f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

h) döntés mindazon kérdésben, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal;

ha) egyszerű szótöbbséggel dönt az Elnökség által elutasított tagfelvételi kérelmekről;

hb) a Választási -, Fegyelmi bizottság megválasztása, szükség szerinti kiegészítése;

i) a Felügyelő bizottság tagok tiszteletdíjai megállapítása az Alapszabály XII. fejezet 5. (2) cd) pontja alapján;

j) az Elnökség által javasolt díjmentes területi jegyben részesülők jóváhagyása, kiegészítése, pontosítása, az Alapszabály XII. fejezet 5. (2) e. pont keretei között.

k) a végelszámoló kijelölése.

l) A közgyűlésen a szavazás nyílt, kézfelemeléssel történik, melynek eredményét a levezető elnöknek, a Szavazatszámláló bizottság "igen", "nem" és "tartózkodott" tagok szavazatainak összeszámlálása után hirdet ki.

m) A közgyűlést az elnök, - akadályoztatása esetén az alelnök - a közgyűlés helyét, időpontját, valamint tárgysorozatát feltüntető írásbeli meghívó kézbesítése útján hívja össze.

ma.) A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés idejét, és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat - kiemelten a tárgyévi gazdálkodás számait illetően - a meghívóban olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.

mb) Az Elnökség a közgyűlést az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon.

mc) A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

md) Az Elnök a meghívót a közgyűlés időpontját megelőzően 15 nappal megküldi a Kiskunhalasi Járási Ügyészségnek, az önkormányzat képviseletének, a BÁCSHOSZ-nak, az egyesületet anyagilag támogató szerveknek, a helyi horgászboltoknak, a helyi média képviselőinek, és az egyesület valamennyi tagjának.

me) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül a tagok az egyesület Elnökségétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 munkanapon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja,

vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás estén a kiegészített napirendi pontokat minden estben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül írásban, igazolható módon közli a tagokkal.

mf) Ha az Elnökség a napirend kiegészítés iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően nyílt szavazással dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

mg) A meghívóban nem közölt kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a közgyűlésen jelen lévő szavazásra jogosult tagok háromnegyede, a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához hozzájárul.

n) Megállapítja (módosítja, kiegészíti) a gyermek-, ifjúsági-, és felnőtt tagok estében a tagdíj, - új belépő esetén a belépési díj -, a területi engedély, a környezetvédelmi hozzájárulás, a csónak kikötői hely, napi-, hetijegy és egyéb díjakat.

o) Meghatározza (módosítja, kiegészíti) a gyermek-, ifjúsági-, és felnőtt tagokra vonatkozó az egyesület kezelésében lévő Sóstó vízterület horgászrendjét.

p) Dönt ingatlan vételéről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlan elidegenítéséről.

r) Bármilyen okból megürült, a közgyűlés által választott tisztségviselői hely csak a közgyűlésen történő jelölés, és azt követő választás útján tölthető be.

s) Az Elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

sa) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

sb) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

sc) az egyesület céljainak elérése veszélybe került;

sd) A választójoggal rendelkező tagok 10%-a írásban, a cél és előadó megjelölésével kéri. Abban az esetben, ha az Elnökség 30 napon belül nem intézkedik a közgyűlés összehívására, az indítványozók a kérésükkel a Felügyelő bizottsághoz, majd ezt követően a Kecskeméti Törvényszékhez fordulhatnak;

se) az Elnökség, a Felügyelő-, vagy a Fegyelmi bizottság szükségesnek tartja;

sf) azt a bíróság elrendeli (az ügyész kereste alapján);

sg) a választott elnöki funkciót ellátó tisztségviselő, vagy az elnökségi tagok több mint fele valamilyen okból tartósan (6 hónap vagy előreláthatóan azon túl) nem tudja ellátni a feladatát.

3. Az egyesület vezető tisztségviselőinek és szerveinek választási rendje

(1) Az egyesület tisztújító, illetve valamilyen okból betöltetlen tisztségviselő (-i) helyé(ei)re csak az - az egyesületi tag választhat, illetve választható, aki:

a) az egyesület teljes jogú tagja.

b) Az egyesület - V. fejezet 3, a.) aa.) - ag.) pontokban felsoroltak kivételével - tagjainak mindegyike választójoggal rendelkezik.

c) Az egyesület teljes jogú tagja - figyelemmel a X/1. fejezet 3. (1.) b) pontra - a Választási bizottság által előkészített tisztújító választási névjegyzékbe (1. sz. melléklet) a Szavazatszámláló bizottság megválasztását követően, a közgyűlésen jelölhet, illetve kérheti magát felvételre.

(2) A Választási bizottság, illetve a tagság által javasolt/felkért személy az lehet, aki teljes jogú tag és a tisztújító közgyűlésen vagy az ezt megelőző elnökségi ülésen szóban vagy írásban nyilatkozott a választási névjegyzékbe való felvételről, és arról, hogy az elnökségbe, vagy melyik bizottságba jelöli magát, illetve jelölik.

(3) További jelölés a közgyűlésen is történhet.

(4) A tisztújító közgyűlésen való jelölésre az Alapszabály lehetőséget biztosít.

(5) A jelölt, a tisztséget vállaló csak az elnökségi / bizottsági tisztségjelöltek névjegyzékében szereplő egyesületi tag lehet.

a) A tisztséget vállalónak, mint jelöltnek a közgyűlésen szóban nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a megjelölt egyesületi szervben, nyílt szavazás útján megválasztandó tisztség ellátását.

(6) A választási névjegyzéken a tisztségviselők feltüntetésére a jelentkezés, illetve javaslat szerinti sorrendben kerül sor az Elnökség / Bizottság megjelölésével.

(7) A levezető elnök által tett bejelentésnek tartalmaznia kell valamennyi jelölt nevét, valamint szóban tett nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen az egyesületi megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

(8) A választási névjegyzéken legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma. A választható jelöltek sorrendjét a jelölés sorrendje határozza meg.

(9) Az a jelölt kiesik, aki a szavazás megkezdése előtt a jelölésről lemond.

(10) A tagok a tisztújító közgyűlés előtt választási gyűlést szervezhetnek, amelyek nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.

a) A tisztújító választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napjáig tart.

b) Nem minősül választási kampánynak a horgászok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától.

4. A Szavazatszámláló bizottság

(1) A Szavazatszámláló bizottság a közgyűlésen kerül megválasztásra a szavazásra jogosult tagok "igen", "nem" és "tartózkodott" szavazatainak megállapítására.

(2) A Szavazatszámláló bizottság tagja csak 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű, teljes jogú egyesületi tag lehet.

(3) A Szavazatszámláló bizottság elnökből és négy tagból áll.

(4) A Szavazatszámláló bizottság tagjainak névsorát (az Elnökség előzetes javaslata alapján) a levezető elnök terjeszti be a közgyűlésen, amelyet a tagság más tagokkal kiegészíthet.

a) A Szavazatszámláló bizottság tagjainak választása nyílt szavazással, háromnegyedes szótöbbséggel történik, ennek eredményét a levezető elnök állapítja meg.

(5) Az egyesület tisztújító, illetve valamilyen okból betöltetlen tisztségviselői helyre történő választás során csak az - az egyesületi tag szavazhat, aki:

a) az egyesület teljes jogú tagja;

b) A tagok mindegyike egy szavazati joggal rendelkezik. Ez alól kivétel az V. fejezet 3., a.) aa.) - ag.) pontokban felsorolt tagok.

(6) A Szavazatszámláló bizottság minden egyes szavazás előtt számlálással pontosítja a jelenlévő szavazásra jogosult tagok létszámát.

(7) Az "igen" szavazatok ellenében a "nem" és a "tartózkodott" szavazatokat a Szavazatszámláló bizottság elnöke összesíti az összeszámlálás után, amelynek meg kell egyeznie a jelenlévők létszámával. Az eredményt szóban közli a levezető elnökkel.

(8) Minden egyes szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki, amelyet a jegyzőkönyvvezető írásban rögzít.

(9) Abban az estben, ha a szavazatszámlálás során bárki, bármilyen hibát észlel, ezt azonnal jeleznie kell a levezető elnök felé, aki dönt a szavazás megismételéséről.

(10) A Szavazatszámláló bizottság mandátuma a közgyűlés befejezéséig tart.

5. A szavazás rendje

(1) A közgyűlésen minden szavazás nyílt, kézfelemeléssel történik.

(2) A tisztújító választási névjegyzékre felkerül azoknak a tagoknak a neve, akiket a közgyűlés nyílt szavazással, a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel megszavaz.

a) a szavazást az Elnökség, illetve a Felügyelő- , a Választási- és Fegyelmi bizottság tagjaira külön- külön kell megtenni.

(3) Nyílt szavazás során, az egyszerű szótöbbség megállapításánál figyelembe kell venni az "igen" szavazatok ellenében a "nem" és a "tartózkodott" szavazatokat is.

(4) A választási névjegyzék alapján megválasztottnak tekinthető az - az elnökségi, felügyelő-, választási-, illetve fegyelmi bizottsági tag, aki sorrendben a közgyűlésen jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok által leadott legtöbb szavazatot kapta.

(5) A választás 5 évre szól.

(6) Ha a választott tisztségviselő nem látja el megfelelően feladatait, az egyesület elnöke vagy a tagok 10%-a kezdeményezésére, a megválasztó közgyűlés visszahívhatja. A visszahíváshoz a közgyűlésen a jelenlévő tagok ¾ igen szavazata szükséges.

(7) A határozathozatal egyéb kérdésekben egyszerű szótöbbséggel történik.

a) a határozatképességet a levezető elnöknek minden határozathozatal előtt vizsgálni kell.

6. Az Elnökség, a Felügyelő - , a Választási - és a Fegyelmi bizottság választási rendje

(1) Az Elnökség 1 fő elnök, 1 fő alelnök és 3 fő elnökségi tag, a Felügyelő bizottság 1 fő elnök és 2 fő tag, a Választási bizottság1 fő elnök és 2 fő tag, a Fegyelmi bizottság 1 fő elnök és 2 fő tagból áll.

(2) A közgyűlés az Elnökség, a Felügyelő -, a Választási- és a Fegyelmi bizottság tagjai közül először az elnököt, alelnököt és ezt követően külön - külön a tagjait nyílt szavazással választja meg.

(3) A fenti szervek megválasztott elnökének, illetve tagjának tekinthető az, aki a jelenlévők legtöbb kétharmados szavazatát megkapta.

4) Az Elnökség, a Felügyelő-, a Választási-, és a Fegyelmi bizottság választásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a Kecskeméti Törvényszék elé terjesztendő okmányokhoz.

(5) A levezető elnök szóban bejelenti az egyesület megválasztott:

a) elnökét, alelnökét és tagjait;

b) a Felügyelő bizottság elnökét és tagjait;

c) a Választási bizottság elnökét és tagjait;

d) a Fegyelmi bizottság elnökét és tagjait.

7. Az egyesület szerveinek megalakulása és működése

(1) Az újonnan választott Elnökség, a Felügyelő- a Választási- és Fegyelmi bizottság tagjait az egyesület elnöke a választást követően közvetlenül összehívja.

(2) Az Elnökség tagjai az alakuló ülésen, az elnök javaslata alapján elosztják egymás között az általuk végzendő feladatokat.

(3) Az Elnökég, illetve a Felügyelő bizottság megalakulása után meghatározza ülésezésének rendjét, időpontját, munkatervét.

(4) A vezető tisztségviselők tevékenységüket az egyesület tagsága érdekében végzik.

(5) A vezető tisztségviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően vegyen részt az Elnökég munkájában, javaslataival, jobbító szándékú véleményével elősegítse annak eredményes működését, közreműködjön az éves munkaterv összeállításában.

(6) A vezető tisztségviselő köteles tevékenységét az egyesület működésére vonatkozó törvényeknek, jogszabályoknak megfelelően végezni, az egyesület közgyűlése által hozott határozatok előírásait betartani.

8. Jogorvoslat a szavazás során feltárt szabálytalanságok esetén

A levezető elnök, a jogi segítségnyújtó és a Felügyelő bizottság együtt dönt:

a) a Szavazatszámláló bizottság tevékenysége, számlálási eredménye elleni, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról;

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a választáshoz kapcsolódik;

c) a fenti jogorvoslat ellen az ügyészségről szóló törvény szerint kifogásnak van helye.

9. Határozathozatal

a) A határozatképességet a levezető elnöknek - a Szavazatszámláló bizottság közreműködésével - minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

b) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

c) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

ca) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnybe részesít;

cb.) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

cc) aki ellen a határozat alapján pert indítottak;

cd.) akinek a hozzátartozója érdekelt a döntésben;

ce.) a hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévet be nem töltött és a különleges jogállású személyek [(V. fejezet 3. a.) aa.)- ag];

cf.) aki az egyesületnek nem tagja;

cg.) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

d) A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

e) ) A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóba kihirdeti és ezt követően az egyesület alelnöke gondoskodik az egyesület hirdetőtábláin és honlapján történő közzétételről.

X/2. Elnökség - vezető tisztségviselők

1.) Az Elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet az Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2.) Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év időtartamra.

3.) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

ba) a vezető tisztségviselő visszahívását az egyesület tagjai (minimum 10 %) írásban, indok megjelölésével kezdeményezhetik. A vezető tisztségviselő (-k) visszahívását írásban kell kezdeményezni az Elnökségnek dokumentáltan átadva / megküldve. A vezető tisztségviselő (-k) visszahívását kezdeményező, azt aláíró tagok egy csatolt mellékleten írják alá olvashatóan a teljes nevüket, lakcímüket, és ezt aláírásukkal igazolják.

A vezető tisztségviselő visszahívásáról a közgyűlés nyílt szavazással háromnegyedes "igen" többséggel dönt.

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

4. ) A vezető tisztségviselő megbízatásáról írásban, az egyesülethez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

a) Ha az Elnökség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével, illetve ezt követő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

5.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

6.) A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a jelölt személyre is alkalmazni kell.

a) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

b) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

ba) Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. § (2) bek. i) pont).

bb) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

bc) Nem lehet vezető tisztségviselő, aki halőr.

7.) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

a) A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

b) A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

8.) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

aa) az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a hozzászólásokat, azok elhangzása sorrendjében;

ab) az Elnökség üléseire a vezető tisztségviselőkön kívül meghívható a Felügyelő- , a Választási- és a Fegyelmi bizottság elnöke, tagjai, a pénztáros, a halőrök és a könyvelő szerv képviselője tanácskozási joggal;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés határkörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e)a közgyűlés összehívása,a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g) a beszámolók előkészítése, megvitatása és közgyűlés elé terjesztése;

h) a Választási bizottsággal együttműködve az Alapszabályban meghatározott szervek kialakítása, a tisztségviselők jelölése és választások előkészítése;

i) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a feltett kérdésekre;

j) a tagság nyilvántartása;

k) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

l) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

m) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezése esetén a Ptk. - ban előírt intézkedések megtétele.

n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.

o) a várható bevétel alapján az éves költségvetési terv elkészítése az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok betartásával;

p) A tiszteletdíjban részesülők tiszteletdíjának nagyságát az Elnökség a működési alap 70 %- ig javasolhatja a közgyűlésnek, amely a tárgyévi bevétel függvényében módosulhat;

r) meghatározza, hogy az Elnökség egyes tagjai milyen feladatokat látnak el;

s) az Elnökség tagjaiból egy fő képviselőt választ a BÁCSHOSZ megyei küldött közgyűlésébe;

t) első fokon eljár a Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi ügyében;

ta) másodfokon eljár az Elnökség, a Felügyelő bizottság, és az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjai fegyelmi fellebbezési ügyében;

u) folyamatosan gondoskodik a tópart környezetének védelméről és tisztántartásáról;

v) elkészíti az egyesület tárgyévi halgazdálkodási tervét, amelyet jóváhagyásra beterjeszt a közgyűlés elé;

w) ideiglenes munkabizottságokat (pl. Selejtezési; Leltározási stb.) hoz létre, meghatározza tagjai számát, feladatkörét, kijelöli vezetőit és beszámoltatja őket az elvégzett munkáról;

x) irányítja, felügyeli és ellenőrzi az önkormányzattal kötött hasznosítási szerződésben foglaltak teljesítését.

y) amennyiben legalább 20 tag előzetesen írásban kéri, minden év december 1-ig egy vagy több napirendi pont megtárgyalását - az előadó(k) megjelölésével - az Elnökség köteles a közgyűlés tárgysorozatába felvenni.

10.) Az Elnökség üléseit szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt szóban vagy kiküldött meghívóval hívja össze.

11.) Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat.

12.) Az Elnökség határozatát az Alapszabály rendelkezése alapján egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

a) Az Elnökség ülése határozatképes, ha az ülésen a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint fele jelen van. Három elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozott kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan a hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

13.) Az Elnökség a határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli, a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

14.) Az Elnökség jelöli ki, illetve választja meg:

a) civil halőröket az egyesület elnökének ajánlása és az Elnökség javaslata alapján a halgazdálkodási hatóság határozatlan időre bízza meg.

b) az ifjúsági- és versenyszervezőt és a pénztárost, akiket az Elnökség határozata alapján az egyesület elnöke határozatlan időre bíz meg.

c) Az Elnökség által választott ideiglenes szervezetek:

ca) Leltározási bizottság;

cb) Selejtezési bizottság;

cd) Versenyfelelős és versenyzők;

ce) Rendezvényszervező bizottság.

15.) Az Elnökség tanácskozási rendje

a) Az elnökségi ülést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze.

b) Az Elnökség ülése minden hónap első csütörtöki napján kerül megtartásra 17: 00 órától. Abban az esetben, ha a hónap első csütörtöki napja ünnepnapra esik, vagy egyéb ok miatt elmarad az ülés, akkor az Elnökség ülése a hónap második csütörtöki napján 17:00 órától, vagy ettől eltérően külön értesítés szerint kerül megtartásra.

c) Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van.

d) Az Elnökség tagjai a javaslatokat, az önálló indítványokat indoklással együtt általában szóban, de írásban is beterjeszthetik. A vélemények, kiegészítések, pontosítások, és vita után az Elnökség határoz nyílt szavazással.

e) a határozat elfogadásához a jelenlévő vezető tisztségviselők kétharmados többséggel meghozott "igen" szavazata szükséges.

f) a határozatot az alelnöknek a jegyzőkönyvben rögzítenie kell.

g) Az Elnökség tervezett ülését az egyesület elnöke évente három alkalommal, az ok megjelölésével, legfeljebb 30 napra elnapolhatja.

h) Az elnököt tartós akadályoztatása (hat hónapon túl) esetén, az Elnökség ülésein az alelnök helyettesíti.

i) Az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat és a helyi horgászrend megváltoztatásához, módosításához a közgyűlés elé beterjesztés előtt a jelenlévő elnökségi tagok kétharmadának "igen" szavazata szükséges.

j) Az Elnökség ülései nyilvánosak, amelyen az egyesület tagjai részt vehetnek.

k) Abban az esetben, ha az egyesület által a tárgyévre tervezett bevétel 20%- kal kevesebb, vagy 20%-kal több az Alapszabályban meghatározott befizetési határidőig. Ekkor az Elnökségnek el kell készíteni a pótköltségvetést az újratervezett irányszámok alapján;

l) a pótköltségvetést a közgyűlés felhatalmazása alapján az Elnökség hagyja jóvá, melyet a hirdetőtáblákon és elektronikus úton is közölni kell a tagsággal.

16.) Az elnök:

a) képviseli az egyesületet;

b) az Elnökség határozata alapján összehívja a közgyűlést;

c) őrködik az egyesület jogain, méltóságán és tekintélyén, szervezi az Elnökség, az egyesület munkáját, ügyel a törvényességre, a szabályok betartására, biztosítja az egyesület zavartalan működését;

d) az év első elnökségi ülésén megtárgyalás és elfogadás céljából az Elnökség elé terjeszti az egyesület várható éves munkaprogramját;

e) javaslatot tesz az ülésen a tárgyalás módjára és egyes napirendi pontok előadójára,

f) összehívja az Elnökség üléseit, és azokon elnököl;

g) irányítja az egyesület költségvetésének összeállítását és végrehajtását;

h) a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol;

i) meghatározza a vezető tisztségviselők, a halőrök és az ifjúsági- és versenyszervező, a pénztáros feladatait, kidolgozza munkaköri leírásaikat, amelyet évenként köteles áttekinteni, ha szükséges kiegészíteni, pontosítani, és azt a tisztségviselővel a megismerés időpont megjelölésével aláíratni;

j) az elnök beterjesztése alapján az Elnökség köteles megszervezni a Sóstó halászati őrzését a (Hhtv. 56-57. §), valamint a 133/2013. (XII. 19.) VM rendelet 39-42 §-ai alapján;

k) eljár az Elnökség által átruházott jogkörben, az Alapszabályban meghatározottak szerint,

m) mint a másodfokú fegyelmi bizottság elnöke, eljár az egyesület fegyelmi bizottsága, és az elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezést írásban benyújtó tagok fegyelmi ügyében;

mm) megrovásban részesítheti azt a horgászt, akinek a cselekménye egyesületre veszélyességének csekély foka miatt nem célszerű a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott büntetéssel súlytani.

n) kapcsolatot tart a polgármesterrel, a Kiskunhalasi Járási Ügyészséggel - mint az egyesület felügyeleti szervezetével - , a város önkormányzati képviselőivel a MOHOSZ, a BÁCSHOSZ, az egyesületet anyagi hozzájárulással támogató szervezetek illetékes vezetőivel, a média és a nemzetközi horgász szervezetek képviselőivel;

o) évente legalább kettő alkalommal köteles az egyesület pénztárát és nyilvántartásait ellenőrizni, és erről az Elnökséget tájékoztatni,

p) folyamatosan ellenőrzi a közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő és a Fegyelmi bizottság határozatainak végrehajtását;

r) az Elnökség kétharmados igen döntése alapján külső szervezettel, a közgyűlés által jóváhagyott költségvetési kereten belül szerződést köthet;

s) köteles az egyesület, az Elnökség munkájáról a közgyűlésnek írásban és szóban beszámolni;

u) köteles a város önkormányzatának vezetőjét az egyesület tárgyévi munkájáról írásban és szóban tájékoztatni;

t) köteles a hatályos Hhtv. 48-51. § alapján 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni.

v) Az elnököt akadályoztatása esetén, vagy megbízása alapján az alelnök helyettesíti.

va) Az elnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelességei azonosak az elnökével.

17. Az alelnök

a) Előkészíti az Elnökség, a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket.

b) Folyamatosan bevezeti a "HATÁROZATOK KÖNYVE" c. okmányba a közgyűlés és az elnökségi ülések által hozott határozatokat.

c) Gondoskodik az Elnökség ülése és a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetéséről, akadályoztatása esetén gondoskodik a jegyzőkönyvvezető személyéről.

d) Előkészíti a közgyűlés jelenléti ívét, amely tartalmazza a közgyűlésen megjelent tagok nevét, lakcímét és az aláírás helyét. A közgyűlésen megjelent tagok által aláírt jelenléti ívet a közgyűlés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

e) A közgyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

ea) az egyesület nevét, székhelyét,

eb) a közgyűlés idejét és helyét,

ec) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek, a Szavazatszámláló bizottság elnökének és szavazatszámlálóknak a nevét,

ed) a jelenlévők létszámát,

ee) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a felszólalások lényegét (a hozzászóló nevének feltüntetésével),

ef) a hozott határozatokat, a jelenlévők létszámát, a határozati javaslatra leadott "igen", "nem" és "tartózkodott" szavazatok számát.

g) A jegyzőkönyvet hitelesítés céljából az egyesület elnöke, a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető, a közgyűlés levezető elnöke, és a közgyűlés által megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

h) A közgyűlésről készített jegyzőkönyvhöz az Elnök csatolja az Elnökség, a Felügyelő és a Fegyelmi bizottság írásbeli beszámolójának egy példányát.

i) Összegyűjti és tárolja az egyesület kiskorú tagjai szülei (gyám, vagy gondnok) által benyújtott írásbeli nyilatkozatokat.

j) Az alelnök az egyesületi tag kérésére, az Elnökség által meghatározott összegnek (nyomdai költség) a pénztárba történő befizetése után köteles a tag által megjelölt okmányról - a közgyűlés jelenléti íve kivételével - kivonatot adni.

k) Irányítja és ellátja az egyesület írásbeli teendőit.

l) Az ifjúsági - és versenyszervezővel együttműködve szervezi az egyesület halfogó versenyeit és rendezvényeit.

m) Kapcsolatot tart a Kiskunhalasi Járási Ügyészséggel, az önkormányzat képviselőivel, a MOHOSZ, a BÁCSHOSZ, az egyesületet anyagi hozzájárulással támogató szervezetek illetékes vezetőivel és a média képviselőivel.

n). Az elnök akadályoztatása/helyettesítése esetén, az alelnök jogai és kötelességei azonosak az elnökével.

na) Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén, az éves költségvetés keretein belül utalványozási jogkört gyakorol.

o) Az egyesület általános ügyviteli okmányait a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megőrizni.

p) Előkészíti az egyesület általános ügyviteli okmányai selejtezését, amelyet minden évben a leltározás előtt, a Selejtezési bizottság hajt végre.

r) Köteles az Elnökségnek a tagság egészét érintő határozatait a Sóstó partján lévő hirdetőtáblákon kifüggeszteni.

s) Köteles a közgyűlés határozatait és az éves beszámolót az egyesület székhelyén 60 napra kifüggeszteni.

t) Intézi az egyesület gazdasági ügyeit, az elnökségi üléseken rendszeresen beszámol az Elnökségnek az egyesület pénzügyi helyzetéről.

v) Állandó kapcsolatot tart a könyvelő szervvel és a pénztárossal.

18. A vezető tisztségviselő felelőssége

a) A vezető tisztségviselőket a közgyűlés választja meg 5 év időtartamra.

b) A vezető tisztségviselő a tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

19. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése;

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

da) a vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

e) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában

legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá (Ptk. 3:25. §).

X /3.

Felügyelő bizottság

a) A tagok az Alapszabályban, mint létesítő okiratban három tagból álló Felügyelő bizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az Elnökséget a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

b) A Felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés választja meg 5 év időtartamra.

c) A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

ca) Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

d) A Felügyelő bizottság tagjai, a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.

da) A Felügyelő bizottság tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

e) A Felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

f) A Felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

g) A Felügyelő bizottság működése:

ga) A Felügyelő bizottság köteles a tagok vagy döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni - a jogszabályokban meghatározott időn belül - , és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

gb) A Felügyelő bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

gc) A Felügyelő bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

h) A Felügyelő bizottság tagjainak felelőssége:

ha) A Felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

i) A Felügyelő bizottság a feladatkörében eljárva:

ia) Az egyesület közgyűlése által elfogadott költségvetési terv keretei között az Alapszabály betartása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrzi az egyesület, a pénztár gazdálkodását, az ügyvitel és a számvitel rendjét.

ib) ¼ évente egy alkalommal ellenőrzi a könyvelő és a pénztáros kötelezettségei teljesítését.

ic) Az egyesület elnökétől, tagjaitól, a Fegyelmi bizottság elnökétől, a halőröktől, az ifjúsági- és versenyszervezőtől, a könyvelő szervtől tájékoztatást, felülvizsgálatot kérhet.

id) Az egyesület bármely iratát, pénzügyi nyilvántartását, eszközeit és készleteit megvizsgálhatja, ellenőrizheti.

ie) Köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztésre tervezett valamennyi határozati javaslatot, jelentést, az egyesület beszámolóját és költségvetési tervét.

if) A Felügyelő bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat.

ig) Kérheti az Elnökség vagy a közgyűlés soron kívüli összehívását, ha az ellenőrzés során tapasztaltak, vagy az egyesület érdekei szükségessé teszik.

ih) Tagjai útján részt vesz az elnökségi ülésen, illetve közgyűlésen, melynek napirendjéhez indítványt tehet.

• A Felügyelő bizottság tagjai feladatkörükben az elvárható gondossággal kötelesek eljárni.

ij) A közgyűlésen a levezető elnökkel együttműködve felügyeli a Szavazatszámláló bizottság munkáját.

ik) A bizottság elnöke köteles a bizottság munkájáról évente a közgyűlésnek írásban és szóban beszámolni.

X./4.

Választási bizottság

1) A Választási bizottság a közgyűlésen kerül megválasztásra. A szavazásra jogosult tagok javaslatai alapján összeállítja a tisztújító, illetve valamilyen oknál fogva betöltetlen tisztségviselői helyekre javasolt személyek választási névjegyzékét.

(2) A Választási bizottság tagja csak 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű, teljes jogú egyesületi tag lehet.

(3) A Választási bizottság elnökből és kettő tagból áll.

(4) A Választási bizottság névsorát (az Elnökség előzetes javaslata alapján) a levezető elnök terjeszti be a közgyűlésen, amelyet a tagság más tagokkal kiegészíthet.

a) A Választási bizottság választása nyílt szavazással, háromnegyedes szótöbbséggel történik, ennek eredményét a levezető elnök állapítja meg.

(5) ) A Választási bizottság mandátuma 5 évre szól.

X./5.

Fegyelmi bizottság

a) A tagok az Alapszabályban, mint létesítő okiratban három tagból álló Fegyelmi bizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy a horgászattal kapcsolatos fegyelmi vétséget elkövetőkkel szemben első fokon eljárjon.

b) A Fegyelmi bizottság tagjait a közgyűlés választja meg 5 év időtartamra.

c) A Fegyelmi bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

ca) Nem lehet a Fegyelmi bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a halőr, illetve az Elnökség vezető tisztségviselője.

d) A Fegyelmi bizottság tagjai a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.

da) A Fegyelmi bizottság tagjai a szabálytalanságot elkövető horgásszal szembeni fegyelmi büntetés kiszabása során az Elnökségtől és a Fegyelmi bizottságtól függetlenek, és tevékenységük során nem utasíthatóak.

e) A Fegyelmi bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

f) A Fegyelmi bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Fegyelmi bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

g) A Fegyelmi bizottság működése:

ga) A Fegyelmi bizottság az egyesület tagjai által elkövetett fegyelmi ügyek, a halőrök által tett "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" kivizsgálása alapján dolgozik.

gb) A Fegyelmi bizottság köteles a halőrök által az Elnökségnek átadott halvédelmi bírsággal összefüggő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját kialakítani.

gc) A halvédelmi szabálysértést elkövető személy ellen hozott határozatát az Elnökség ülésén ismertetni.

gd) A Fegyelmi bizottság a halvédelmi szabálysértést elkövető személy irataiba betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a halőröktől részletes felvilágosítást kérhet.

ge) A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben részletesen tisztázza, értékeli, és ezen tényeken alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást a határozathozatalhoz.

gf) A Büntető Törvénykönyv 22. § értelmében a tizennégy év alatti gyermekkorú horgász által elkövetett szabálysértésért nem vonható felelősségre, cselekményéért nem büntethető.

gg) A Hhtv. alapján a 15. életévét be nem töltött gyermekkorú személy csak nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat. Szabálytalanság esetén csak akkor vonható felelősségre a gyermek felügyelője, gondozója, ha a gyermekkorú személy kárt okoz ott. A halőrök által tett "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" kivizsgálása bizonyítják, hogy a gyermek nagykorú felügyelője, gondozója kötelességét felróhatóan megszegte.

gh) A bizottság eljárására a Ptk.,a Hhtv., valamint a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, az Alapszabály és a helyi horgászrendben foglaltak az irányadók.

gi) A Fegyelmi bizottság elnöke, az elnökségi ülésen köteles tájékoztatni az Elnökséget, a Felügyelő bizottságot és a halőröket az egyesület fegyelmi helyzetéről, valamint a felelősségre vont személy(ek)ről.

gj) A Fegyelmi bizottság tagjai e feladatkörükben az elvárható gondossággal, a fegyelmi ügy objektív megítélésével, a tények teljes körű feltárásával, a hatályos jogszabályok betartásával kötelesek eljárni.

gk) A Fegyelmi bizottság határozatát szótöbbségével hozza.

gl) A Fegyelmi bizottság elnöke köteles a végzett munkáról évente a közgyűlésnek írásban és szóban beszámolni.

XI. fejezet

A halállomány őrzése

1) Az egyesület a Sóstó halállományának védelméről halőrök útján gondoskodik.

2) A halászati és civil halőrök tevékenységét, hatáskörét a Hhtv. 56-57. §-ai határozzák meg.

3) Az egyesület a Hhtv. 56.§ (1) bekezdés és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 42.§ (2) bekezdése szerint 5 fő vizsgázott civil halőr (egy fő vezető halőr, akit az Elnökség jelöl ki) foglalkoztatásával biztosítja.

4) A civil halőröket az egyesület elnökének ajánlása és az Elnökség javaslata alapján a halgazdálkodási hatóság bízza meg.

XII. fejezet

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

· A gazdálkodás általános szabályai

(a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) V. fejezet alapján)

1.) Az Egyesület az Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

2) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

a) az Egyesület tagja - a közgyűlés által megszavazott vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

3) Az Egyesület csak a közgyűlés jóváhagyásával vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

4) A könyvelőnek, az Egyesület bevételeit és kiadásait a 2011. évi CLXXV. törvény 19-20. §-ai alapján, az Alapszabályban meghatározottak szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint kell nyilvántartani.

5) Az Egyesület működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a mindenkor hatályos Alapszabály rendelkezései az irányadóak.

6) Az Elnökség a közgyűlés felhatalmazása alapján a tárgyév március 31-ig pontosítja a befizetett összegek alapján az éves költségvetésnek a halasításra, működési költségre és tartalékra meghatározott összeget.

2.) Az egyesület bevételei:

a) Tagdíj.

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés határozza meg tagjai részére, a térítendő összeget.

b) Területi engedély.

Térítési összegét az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés hagyja jóvá.

ba) A területi engedély megfizetése alól mentes:

bb) hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy;

bc) a jog -, és tagfenntartó személy.

c) Csónak kikötői hely.

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt a csónak kikötői hely díjáról, amely minden csónakkal rendelkező horgász számára egységes.

d) Napi-, hetijegy térítési díjak

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt a napi- és hetijegy térítési díjak összegéről.

e) Egyéb bevételek

ea) Előző évi pénzmaradvány

eaa) bankszámlán,

eab) pénztárban

f) Kamatbevétel

g) 1% szja. hozzájárulás

h) Nevezési díjak

i) MOHOSZ, BÁCSHOSZ támogatása

g) Polgármesteri Hivatal támogatása

h) Városi sporttámogatás

i) Más szervezettől, illetve magánszemélytől gyűjtött adomány

j) a 2.) a)-i) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

k) Elkülönített formában nyilvántartott bevételek

ka) Átfutó bevétel (Áb), az állami horgászjegy, szövetségi betétlap, fogási napló után befolyt összegek a halgazdálkodási hatóságot illeti meg.

kb) Környezetvédelmi hozzájárulás (Kv.h.)

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt a környezetvédelmi hozzájárulás differenciált térítési díjáról. Az így befolyt összeget elkülönítetten kell nyilvántartani, amely csak erre a célra használható fel.

kba) A környezetvédelmi hozzájárulás megfizetése alól mentes:

kbb) hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy;

kbc) a tagsági viszonyt fenntartó tag- és jogfenntartó személy.

kc) Eseti halasítás (Eh)

Összegét az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés hagyja jóvá. Az így befolyt összeget elkülönítetten kell nyilvántartani, amely csak erre a célra használható fel.

kca) Az eseti halasítás hozzájárulás megfizetése alól mentes:

kcb) hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy;

kcc) a tagsági viszonyt fenntartó tag- és jogfenntartó személy

kd) Pályázat (P)

Nyilvánosan közzétett felhívásra való jelentkezés alapján a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatás elnyerése, amely csak erre a célra használható fel.

ke) Egyéb eseti díjak.

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt az egyéb eseti díjak felhasználásáról, a tagok közötti differenciáltan fizetendő összeg nagyságáról. Az Elnökség a közgyűlésen szóban, a tárgyévi tagdíj befizetése során írásban, táblázatos formában tájékoztatja a tagságot.

3.) Az adománygyűjtés szabályai

a) Az Egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, amely nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

b) Az adománygyűjtés előtt tanulmányozni kell a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló előírásokat.

c) az Egyesület javára adománygyűjtés csak az Elnökség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

d) Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a könyvelőnek a piaci áron kell nyilvántartásba venni (Ectv.26.§).

4.) Költségvetés tervezése

a) Az Elnökség az egyesület éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készíti el.

b) Az Elnökség, az egyesület fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el.

c) Az Elnökség feladata az egyesület bevételeinek, kiadásainak racionális tervezése, a gazdálkodás szabályozott keretek közötti betartása.

d) Az egyesület tagjai által a tárgyévet követő évre térítendő díjak összegét az évi közgyűlés hagyja jóvá.

e) A tervezett bevételi és kiadási főösszegeket a részszámításokkal alátámasztottan kell a közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés előtt 15 nappal a költségvetés részletes tervezetét az Elnökség köteles elkészíteni és a tagság részére biztosítani az abba történő betekintést. A számításokat, a kerekítés szabályait betartva, ezer forint pontossággal kell megadni.

f) Az előre tervezhető bevételt, kiadást úgy kell kiszámítani, hogy azok a Kormány által előre jelzett infláció mértékével emelkedhetnek.

g) A környezetvédelmi hozzájárulás, az eseti halasítás, a pályázat, illetve egyéb célú eseti költségek egy - egy önálló, elkülönített bevételi összeget jelentenek.

h) Az egyesület költségvetését - mint önálló napirendi pontot - a közgyűlés fogadja el (Ptk. 3: 74. §. d).

i) Az Elnökség a tárgyévi tagdíj befizetésének időpontjairól, helyéről a közgyűlésen szóban, ezt követően írásban, táblázatos formában és elektronikus úton tájékoztatja a tagságot.

j) Az egyesület által tervezhető évi általános bevételből:

ja.) Halasításra 70%

jb.) Működésre 25%

jba) Tisztségviselők díjazása: a tervezhető működési bevétel 70 %- a.

jbb) Működési költség: a tervezett működési bevétel 30 % - a.

jc.) Tartalék 5%

jca) A tartalékra fordított összeg nagyságát egyesület által tervezhető évi általános bevétel alapján a közgyűlés hagyja jóvá, az éves költségvetés elfogadása során.

jcb) Felhasználható előre nem látható, tervezhető feladatok finanszírozására az Elnökség döntése alapján, az elnök ellenjegyzésével.

k.) Tervezhető összes költségvetési bevétel

Az egyesület évi összes bevétele - (Áb + Kv. h + Eh + P ) = Tervezhető évi

bevétel

A képletben:

Áb Átfutó bevétel

+ Kv. h Környezetvédelmi hozzájárulás

+ Eh Eseti halasítás

+ P Pályázat útján kapott pénz

l) A gazdálkodás során az egyesület által tervezhető évi bevételből:

la) Halasításra 70%, lb.) Működési kiadásra 25% , lc.) Tartalékra 5% tervezhető.

5.) Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai)

1.) Átfutó kiadás. Az állami horgászjegy, szövetségi betétlap és fogási napló után befolyt összegek a halgazdálkodási hatóságot illetik meg.

2.) az Egyesület kiadásai

a) Halasítás. Az egyesület által tervezhető éves bevétel 70 %-a. A halasításra fordítható összeg nagyságát a közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség a közgyűlés felhatalmazása alapján a tárgyév március 31-ig befizetett összegek alapján az április hónapban tartandó elnökségi ülésen pontosítja az éves költségvetés halasításra meghatározott összeget. Erről elektronikus úton, az egyesület honlapján, illetve a hirdetőtáblákon tájékoztatja a tagságot.

b) Eseti halasítás

Ezt az összeget, az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés hagyja jóvá. Az így befolyt összeg a közgyűlés határozata alapján csak erre a célra használható fel. Az eseti halasítás tárgyévi maradvány összege a következő év halasításra tervezett összegét növeli.

c) Működési kiadás.

Az egyesület által tervezhető évi általános bevétel 25%-a

ca) Tisztségviselők díjazása

A tisztségviselők díjazása: az egyesület által tervezhető éves működési kiadás 70 %-ig.

cb) Az alábbi {cc) - cf) és d)} díjazás az egyesület 10 000 E Ft tervezhető bevétele esetén áll fenn, amely így lineárisan növekedhet, illetve csökkenhet az évi általános bevétel függvényében!

cc) Vezető tisztségviselők díjazása

Elnök 15 E Ft/hó, alelnök 10 E Ft/hó, 3 fő elnökségi tag 5 -5- 5 E Ft/fő/hó

cd) Felügyelő bizottság tagjainak díjazása

Elnök 5 E Ft/hó + 2 fő elnökségi tag 2 E Ft/hó - 2 E Ft/hó

ce) Halőrök díjazása: 5 fő civil halőr alkalmazása esetén 10 - 10 E Ft/hó,

cf) Pénztáros díjazása (1fő), a Hhtv. 40. § (6) bekezdése alapján: "az (1) bekezdés szerinti feljogosított szervezet az állami horgászjegy díjából 10% mértékű részesedésre jogosult". Ez az összeg a pénztárost illeti, + 2 E Ft/hó.

d) A könyvelő díjazása (1 fő) "Megbízási szerződés" alapján történik, amelyet minden év január hónapban az Elnökség meghosszabbíthat.

e) Díjmentes területi jegyben részesülhetnek:

Jogi segítségnyújtó, választási-, fegyelmi bizottság elnök, az egyesület szabályzatíró, adományozó (1- 3 fő), egyesületi honlap kezelő, az egyesület érdekében végzett önkéntes munkáért az Elnökség javaslata alapján (1-3 fő) .

ea) A tervezhető éves bevételből a tiszteletdíjban részesülők nem kaphatnak díjmentes területi jegyet.

f) Önkormányzati haszonbérlet

g) Anyagvásárlás

h) Terem és irodahelyiség bérlete

i) Ügyviteli költség

j) Utazási költség

k) Verseny kiadás

l) Ifjúsági szakkör működtetése

m) Partrendezés és vízmintavétel (a környezetvédelmi hozzájárulásra befizetett díj, csak ezekre a célokra használhatóak fel.)

n) a 2. a) - m) pontok alá nem tartozó egyéb kiadás.

o.) Tartalék. Az egyesület által tervezhető éves költségvetési bevétel 5%-a.

oa.) Felhasználható előre nem látható, tervezhető feladatok finanszírozására az Elnökség döntése alapján.

XIII. fejezet

AZ EGYESÜLET

KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK ÉS PÉNZESZKÖZ FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

(A 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) VI. fejezet 27-30. §-ai alapján)

1. A könyvvezetés nyilvántartási szabályai

a) Az egyesület könyvvezetését megbízási szerződés alapján könyvvezető szerv látja el.

b) Az egyesület alapcél szerinti tevékenységéből származó bevételeit az Alapszabály XII. fejezet Gazdálkodás 2.) pontja szerint, költségeit, ráfordításait (kiadásait) az Alapszabály XII. fejezet Gazdálkodás 5.) pontja szerint elkülönítetten, a számviteli előírások szerint kell nyilvántartani.

c) Az egyesület könyvvezetési nyilvántartásaira az egyszeres könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

d) Az egyesület Elnöksége által kijelölt 3 fős bizottság végzi a selejtezést és a leltározást. A selejtezési kimutatást, az elnök aláírását követően 10 napon belül át kell adni a könyvvezető szervnek.

e) A könyvvezetési nyilvántartások év végi zárásához és a beszámoló elkészítéséhez az egyesület elnöke/alelnöke által vezetett 3 fős bizottságnak leltárt kell összeállítani, amelyet a tárgyév december 15-ig át kell adni a könyvvezető szervnek.

f) Az egyesület által kiállított, illetve más szervtől átvett bizonylat adatainak tartalmilag és alakilag hitelesnek és helytállónak kell lennie.

g) A számviteli bizonylatokat az elnök/alelnök, távolléte estén két elnökségi tag - együttes aláírást követően - vagy a pénztáros 10 napon belül aláírás ellenében átadja a könyvvezető szervnek.

2. Beszámolási szabályok

a) A könyvvezető szerv, az egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről az üzleti év lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg fordulónappal a számviteli jogszabályokban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

b) Az egyesület, mint civil szervezet estében az üzleti év azonos, a naptári évvel.

ba) Az egyesület megszűnése esetén az üzleti év eltér a naptári évtől.

c) A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

d) Az egyesület könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - egyszeres könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik.

e) Az egyesület beszámolója tartalmazza az egyszerűsített mérleget.

f) Az egyesület köteles a közgyűlés, mint jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.

g) az egyesület saját honlappal rendelkezik, így közzétételi kötelezettsége kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. A folyamatos megtekinthetőséget, a közzétételt követő második évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

h) Az egyesület beszámolójába az egyesület bármely tagja betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

i) Ha az egyesület a beszámolóval kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

3. Pénzeszközök felhasználása

a) Az egyesület nem banki teljesítésű pénzforgalmának biztosítására, úgynevezett állandó ellátmányt kezelő házipénztárt tart fenn.

b) A házipénztár működését, az Elnökség, a pénztáros feladatát az elnök munkaköri leírásban határozza meg.

XIV. fejezet

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. Jogutódlással történő megszűnés

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. A jogutód nélküli megszűnés okai:

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

c) Az egyesület megszüntetésére irányuló szándékot előzetesen a Kiskunhalasi Járási Ügyészségnek, a megszűnést követően a Kecskeméti Törvényszéknek be kell jelenteni.

3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról

a) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

b) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

a) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

b) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

XV. fejezet

Záró rendelkezések

(1) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhtv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) Ezt az Alapszabályt az egyesület 2015. szeptember hó 27. napjára összehívott rendkívüli közgyűlés fogadta el. Az elfogadás tényét e záradékban a közgyűlés levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők, mint tanúk aláírással igazolják.

(3) Ezzel egyidejűleg az egyesület 2006. december 17-én elfogadott Alapszabály hatályát vesztette, helyébe a 2015. szeptember 27. napjára összehívott rendkívüli közgyűlés által elfogadott egységes szerkezetű Alapszabály lép.

Kiskunhalas, 2015.szeptember 27.

.................................

levezető elnök

B.H:

Jegyzőkönyvvezető:......................................

Jegyzőkönyv hitelesítők:

• ...................................................... 2. .................................................

Lakcíme: Lakcíme:

XVI. fejezet

ELOSZTÓ ÍV

A Sóstó Sporthorgász Egyesület Kiskunhalas

Alapszabály készült: 10. példányban

Kapják: 1. sz. pld. Irattár

2. sz. pld. Kecskeméti Törvényszék

3. sz. pld. Kiskunhalasi Járási Ügyészség

4. sz. pld. Elnök

5. sz. pld. Felügyelő bizottság elnök

6. sz. pld. Választási bizottság elnök

7. sz. pld. Fegyelmi bizottság elnök

8. sz. pld. Pénztáros

9. sz. pld. Könyvelő szerv

10. sz. pld. Jogi segítségnyújtó

XVII. fejezet

Mellékletek

1. sz. melléklet

SÓSTÓ SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

Kiskunhalas

Tisztújító választási névjegyzék előkészítése és a szavazás rendje

A tisztújító választási névjegyzéket a Választási bizottság készíti elő, legkésőbb a tisztújító közgyűlést megelőző elnökségi ülésig, külön- külön az Elnökség, a Felügyelő-, a Választási- és a Fegyelmi bizottság választható tagjaira vonatkozóan.

A tisztújító közgyűlésen a levezető elnök megválasztását követően, az előre előkészített tisztújító választási névjegyzéket (I-IV.) a Választási bizottság elnöke átadja a levezető elnöknek.

A tisztújító választási névjegyzék tartalmazza a Választási bizottság által javasolt személyeket az Elnökségre, a Felügyelő-, a Választási - és a Fegyelmi bizottság tagjaira vonatkozóan, illetve a közgyűlést megelőző 15. napig a tagság által leadott választható jelöltek neveit. Ezt követően csak a közgyűlésen kerülhet sor az elnökségi, a felügyelő -, a választási - és a fegyelmi bizottsági tagok választási névjegyzékbe történő felvételére.

A választható jelöltet meg kell kérdezni, hogy vállalja- e az adott tisztséget, csak igen válasz esetén kerülhet sor a szavazásra. A választási névjegyzékbe az Alapszabályban jóváhagyott tisztségek háromszorosát lehet felvenni.

A választási névjegyzékre az a tag kerülhet fel, akit a közgyűlés választásra jogosult, jelenlévő tagjai ¾-ének igen szavazatát megkapta.

A közgyűlésen először az egyesület elnöke, alelnöke és 3 fő elnökségi tag külön- külön történő megválasztása. Ezt követi, a Felügyelő bizottság elnök és 2 fő tag, a Választási bizottság elnök és 2 fő tag, a Fegyelmi bizottság elnök és 2 fő tag megválasztása, amely külön - külön történik.

A választási névjegyzékre az a tag kerülhet fel, akit a közgyűlés választásra jogosult, jelenlévő tagjai ¾-ének igen szavazatát megkapta.

Az elnökségi tagjelöltek választási névjegyzéken lévő személyek neve alapján a levezető elnök nyílt szavazással egyenként megszavaztatja a tagságot. A szavazás eredményét a Szavazatszámláló bizottság elnöke közli a közgyűlés levezető elnökkel, aki ezt bejelenti a közgyűlésen.

Megválasztott elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak tekinthető az, aki a legtöbb szavazatot kapta a közgyűlés jelen lévő szavazásra jogosult tagjaitól. A Felügyelő-, a Választási és a Fegyelmi bizottság megválasztott elnöknek, illetve tagjának tekinthető az, aki a legtöbb szavazatot kapta a közgyűlés jelen lévő szavazásra jogosult tagjaitól.

Abban az esetben, ha több választási jelölt esetén, igen szavazategyenlőség állna fenn az Elnökség, illetve a Felügyelő- a Választási- és a Fegyelmi bizottság tisztség jelöltjei között, ekkor a leadott kevesebb nem szavazatok száma dönt az adott tisztséget betöltő személyről.

Abban az esetben, ha nem szavazatok száma is egyenlő, ekkor az a választott tag tölti be az adott tisztséget, akit előbb javasoltak a választási névjegyzékbe felvenni.

Minden egyes szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki, amelyet a jegyzőkönyvvezető írásban rögzít.

A levető elnök szóban bejelenti, az egyesület megválasztott:

a) az egyesület elnökét, alelnökét és az elnökség tagjait;

b) a Felügyelő bizottság elnökét és tagjait;

c) a Választási bizottság elnökét és tagjait;

d) a Fegyelmi bizottság elnökét és tagjait.

Sóstó

SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

Kiskunhalas

Nyt. szám:

I. Elnökség választási névjegyzék

Választható jelöltek száma maximálisan: 3 fő elnök, 3 fő alelnök és 9 fő tag

Választható: 1 fő elnök, 1 fő alelnök és 3 fő elnökségi tag

Sóstó

SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

Kiskunhalas

Nyt. szám:

II. Felügyelő bizottság választási névjegyzék

Választható jelöltek száma maximálisan: 3 fő elnök és 6 fő tag

Választható: 1 fő elnök és 2 fő tag

Sóstó

SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

Kiskunhalas

Nyt. szám:

III. Választási bizottság választási névjegyzék

Választható jelöltek száma maximálisan: 3 fő elnök és 6 fő tag

Választható: 1 fő elnök és 2 fő tag

Sóstó

SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

Kiskunhalas

Nyt. szám:

IV. Fegyelmi bizottság választási névjegyzék

Választható jelöltek száma maximálisan: 3 fő elnök és 6 fő tag

Választható: 1 fő elnök és 2 fő tag

A választási névjegyzékek tartalma:

• Sorszám ( I. Elnökség , II. Felügyelő bizottság, III. Választási bizottság, IV. Fegyelmi bizottság) .
• Tisztség megnevezése
• Név
• Lakcím
• A szavazás eredménye:........Igen:....Nem:.....Tartózkodott:.....
• Megválasztva: a választási névjegyzék száma /sorszám alapján a levezető elnök a tisztségviselőnek megválasztott tagok sorszámát megjelöli, és ezt szóban közli a közgyűlésen.

rhatsz...