Fegyelmi Szabályzat

Sóstó Sporthorgász Egyesület

FEGYELMI SZABÁLYZAT

2016

TARTALOMJEGYZÉK

Fegyelmi szabályzat 1

I. A fegyelmi eljárás célja 1

II. A jogsértő fegyelmi cselekményt elkövetővel szemben eljáró szervek 2

III. Hatáskörök 4

IV. Az eljárás megindítása 4

V. Az elnök a jogsértővel szemben eljárva 5

VI. Fegyelmi bizottság 5

1. A Fegyelmi bizottság működése 5

2. Eljárási szabályok 7

3. Határozat 8

4. A Fegyelmi bizottság a jogsértővel szemben alkalmazható fegyelmi büntetések és jogkövetkezményei 10

VII. Fellebbezés 10

VIII. A jogsértő ügyének újrafelvétele 11

IX. A fegyelmi büntetés végrehajtásának mellőzése 11

X. Az Elnökség a jogsértővel szemben eljárva 12

XI. A közgyűlés a jogsértővel szemben eljárva 13

XII. Eljárás jogsértő ifjúsági taggal szemben 13

XIII. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények 13

XIV. Záró rendelkezések 17

XV. Elosztóív 18

Sóstó Sporthorgász Egyesület

Fegyelmi Szabályzat

Elhatározva a Sóstó Sporthorgász Egyesület létrehozását, ezt követően, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhtv.), a vidékfejlesztési miniszter 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról, valamint a Sóstó Sporthorgász EgyesületAlapszabály, és a helyi horgászrend rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a Sóstó Sporthorgász Egyesület (a továbbiakban: Sóstó SHE) tagjaira vonatkozó Fegyelmi Szabályzatot.

I. fejezet

A fegyelmi eljárás célja

1.) A fegyelmi eljárás célja, a horgászatra vonatkozó jogszabályi előírások, a helyi horgászrend, az egyesület által hozott határozatok, az Alapszabály, a civil együttélés szabályainak megtartása, a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a jogsértő fegyelmi cselekménnyel arányban álló jogkövetkezményekkel, az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

2.) A Fegyelmi Szabályzat célja továbbá a fentiek mellett egy olyan jellegű szabály megalkotása, amely a jogi keretek közötti biztosításával támogatja az egyesület életét, valamint elősegíti működési fejlődését.

II. fejezet

A jogsértővel szemben eljáró szervek

1) Elnök

2) Fegyelmi Bizottság

3) Elnökség

4) Közgyűlés

5) Halvédelmi hatóság

III. fejezet

Hatáskörök

1) A fegyelmi vétségek I. fokú elbírálása az Egyesület Fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik, kivéve, ha az eset az egyesület elnök, az Elnökség, a közgyűlés, illetve a Hhtv. szerint a halgazdálkodási hatóság jogkörébe tartozik.

2) A fegyelmi eljárásra az - az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében az állami horgászjegyet kiváltotta.

IV. fejezet

Az eljárás megindítása

1) Fegyelmi eljárás az egyesületi tag ellen csak tértivevény - ajánlott levél útján, írásban rendelhető el.

a) Az értesítésben ismertetni kell a taggal, az általa elkövetett jogsértést.

2) A fegyelmi eljárás elrendelésre jogosultak:

a) Elnök

b) Fegyelmi Bizottság

c) Elnökség

d) Közgyűlés

e) Halvédelmi hatóság

3) Ha a jogsértés elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától számított három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható kivéve, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult.

V. fejezet

Az elnök a jogsértővel szemben eljárva

1) Az egyesület elnöke az egyesületi tag által elkövetett jogsértésekről a halőrök által tett "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" írásban és a elnökségi ülésen szóban tett tájékoztatása alapján szerez tudomást.

2) Az elnök a tudomására jutott jogsértés kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.

3) Ha az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján - megítélése szerint - csupán csekélyebb súlyú jogsértést lát megvalósulni. A fegyelmi eljárás írásban történő elrendelésének mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a megrovás fegyelmi büntetést, melynek tényét a közléstől számított 8 napon túl be kell jegyezni a jogsértő horgászigazolványába.

a) A megrovással az egyesület elnöke, az Elnökség nevében rosszallását fejezi ki, és az elkövető tag figyelmét felhívja, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló szabálysértés elkövetésétől.

4) Ha a jogsértő az elnöknek a IV. 3) a) szerinti intézkedése ellen, annak közlésekor, vagy a közléstől számított 8 napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyet, a rendelkezésére álló okmányokkal együtt átadnia a Fegyelmi bizottságnak, amely szerv jogosult - a halőrök által tett "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" - a fegyelmi eljárás lefolytatására.

5) Mint a másodfokú fegyelmi bizottság elnök eljár az egyesület fegyelmi bizottság, és az elsőfokú fegyelmi határozat ellen fellebbezést írásban benyújtó tag fegyelmi ügyében;

VI. fejezet

Fegyelmi bizottság

1) A Fegyelmi bizottság az egyesület tagjai által elkövetett fegyelmi ügyek, a halőrök által tett "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" kivizsgálása alapján dolgozik.

2) A Fegyelmi bizottság eljárási rendjére a Ptk., a Hhtv., a vidékfejlesztési miniszter 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról, valamint a Sóstó Sporthorgász EgyesületAlapszabály, a tárgyévi helyi horgászrend rendelkezései, illetve az egyesület Fegyelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók.

3) A Fegyelmi bizottság köteles a halőrök által az Elnökségnek átadott halvédelmi bírsággal összefüggő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját kialakítani.

4) A jogsértő cselekményeiről a halőrök tájékoztatják az Elnökséget. A Elnökség átadja a Fegyelmi bizottság elnöknek a halőröktől átvett a jogsértéssel kapcsolatos okmányokat, és azt nyilvántartás után az elkövetett jogsértés mérlegelése alapján a Fegyelmi bizottság:

a) megküldi a halgazdálkodási hatóságnak;

b) saját hatáskörbe folytatja le az eljárást.

1. A Fegyelmi bizottság működése

a) A Fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalása során tagjai jelen vannak.

b) Nem járhat el konkrét ügyben a Fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá, aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas - vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal, vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll.

ba) Nem működhet közre a Fegyelmi bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés, vagy egyéb okból elfogultság várható.

bb) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi bizottság tagjaként az, aki felülvizsgálati határozat meghozatalában, illetőleg - vizsgálóbiztosként - az azt megelőző eljárásban részt vett.

c) A Fegyelmi bizottság köteles a halőrök által az Elnökségnek átadott halvédelmi bírsággal összefüggő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját kialakítani.

d) A halvédelmi bírságot elkövető személy ellen a fegyelmi eljárás csak írásban, tértivevény - ajánlott levél útján rendelhető el.

da) az értesítésben ismertetni kell a taggal, az általa elkövetett jogsértést a fegyelmi tárgyalás időpontját.

db) az eljárásban érintett tagot a Fegyelmi bizottság tárgyalására meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. dc) a tárgyaláson biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A tárgyaláson az érintett tag képviselővel is képviseltetheti magát.

e) A Fegyelmi bizottság, a halvédelmi bírságot elkövető személy irataiba, betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a halőröktől részletes felvilágosítást kérhet.

f) A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben részletesen tisztázza, értékeli, és ezen a tényeken alapuló meggyőződés szerint állapítja meg a tényállást a határozathozatalhoz.

g) A tag jogsértő tag fegyelmi büntetését kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a fegyelmi büntetés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

h) A Fegyelmi bizottság a jogsértésről szóló határozatot a tag fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül tértivevény- ajánlott levél útján, közli az érintett taggal.

i) A Büntető Törvénykönyv 22. § értelmében a tizennégy év alatti gyermekkorú horgász által elkövetett szabálysértésért nem vonható felelősségre, cselekményéért nem büntethető.

j) A Hhtv. alapján a 15. életévét be nem töltött gyermekkorú személy csak nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat. Szabálytalanság esetén csak akkor vonható felelősségre a felügyelője, gondozója, ha a gyermekkorú személy kárt okoz ott. A halőrök által tett "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" kivizsgálása bizonyítják, hogy a nagykorú felügyelő, gondozó személy kötelességét felróhatóan megszegte.

k) A Fegyelmi bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén az őt helyettesítő tag, az elnökségi ülésen köteles tájékoztatni az Elnökséget, a Felügyelő bizottságot és a halőröket az egyesület fegyelmi helyzetéről, valamint a felelősségre vont személy(ek)ről.

l) A Fegyelmi bizottság tagjai e feladatkörükben az elvárható gondossággal, a fegyelmi ügy objektív megítélésével, a tények teljes körű feltárásával, a hatályos jogszabályok betartásával kötelesek eljárni.

m) A Fegyelmi bizottság határozatát a jelenlévők szótöbbségével hozza.

2. Eljárási szabályok

a) A Fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság

tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

b) A Fegyelmi bizottság a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy szükség esetén annak kivizsgálását elrendelni.

c) A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

d) Ha az elkövető a terhére rótt jogsértés elkövetését, a halőrök ellenőrzés során elismerte és ezt a "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" c. okmányon aláírásával tanúsította, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.

e) A jogsértő elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást, csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati őr) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja.

f) Azok a személyek, akiknek a fegyelmi tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az megidézhető tértivevény - ajánlott levél formájában, amelyet úgy kell elküldeni, hogy azt a címzett a tárgyalás megtartása előtt nyolc nappal kézhez vehesse.

g) A tárgyalás nyilvános.

ga) Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást kell elrendelni.

h) A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti azt és gondoskodik a rend fenntartásáról.

i) Az elnök megállapítja:

a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit;
számba veszi a megjelenteket;
felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait;
tisztázza az elfogultságot.

ia) Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a bizottság kellő indoklás alapján dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elvetéséről.

j) Az elnök ismerteti az ügyet a halőr által tett "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" c. okmány alapján,

majd meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek;
ezután kerül sor a bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

k) Ha Fegyelmi bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint.

l) A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

m) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a bizottság megnevezését,
tagjainak nevét,
a jegyzőkönyvvezető és a megjelent más személyek nevét és lakcímét;
az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgász igazolványának, állami horgászjegyének, területi engedélyének és fogási naplójának számát;
az egyesületen belül viselt tisztségét;
az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében védekezését;,
a tanúk vallomásának lényegét;
a jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.

n) A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb 8 napon belül újabb határnapot tűz ki.

o) Ha bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként az állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

oa) terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

ob) a terhére rótt cselekményt nem követte el;

oc) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható,

od) terhére rótt fegyelmi vétség elévült, így az eljárást határozattal megszünteti.

p) Ha bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként az állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy jogsértő ügye a halgazdálkodási hatóság hatáskörébe tartozik, ezt a tényt szóban közli az eljárás alá vont személlyel.

pa) A rendelkezésére álló bizonyítékokat tértivevény - ajánlott levélben megküldi a halgazdálkodási hatóságnak.

3. Határozat

A határozatot írásba kell foglalni.

a) Az első rész tartalmazza :

a bizottság megjelölését,
az ügy számát,
az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, viselt tisztségét;
a tanúkat;
horgász igazolvány -;
állami horgászjegy -;
területi engedélyének -;
fogási naplójának számát,
a tárgyalás idejét és helyét.

b) A határozat második - rendelkező - rész tartalmazza :

az eljárás alapját;
a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést, a kiszabott fegyelmi büntetést;
a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást.

A határozat harmadik - indoklás - rész tartalmazza:

a Fegyelmi bizottság által megállapított tényállást;
a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a bizottság meggyőződésének indokait;
a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

c) Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni, és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevény - ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni

d) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak - a lemondáskor jogerőre emelkedik.

da) A jogerős fegyelmi határozatot a Fegyelmi bizottság elnöke jogerősségi záradékkal látja el.

e) A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesület tagnyilvántartó kartonjára.

ea) A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

f) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta.

g) Az eljárás során felfüggesztették, az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és állami horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba.

h) Amennyiben az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

i) A felülvizsgálati jogkörével élő Fegyelmi bizottság határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgász igazolványába és egyben bevonja a területi engedélyt. Amennyiben erre nincs lehetőség - mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson - ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt Fegyelmi bizottság köteles megtenni.

4. A Fegyelmi bizottság a jogsértővel szemben alkalmazható fegyelmi büntetések és jogkövetkezményei

1) Fegyelmi büntetések:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) tagsági jog határozott ideig tartó felfüggesztése,

d) egyesületből a határozott időre szóló kizárás;

e) a Sóstón való horgászattól eltiltás;

f) Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése, a Sóstón való horgászattól eltiltás 6 hónap-1 év időtartamra;

g) A bevetett, az egy időben használható horgászfelszerelések mennyiségére való korlátozás túllépése, a Sóstón való horgászattól eltiltás:

ga) egy horgászfelszerelés esetén 6 hónap-1 év időtartamra;

gb) kettő horgászfelszerelés esetén 1 - 2 év időtartamra;

Megjegyzés: a büntetés mértékét növelni szükséges,

2) ha a horgász a VI. 4. bekezdés a)-g) pontjai közül több tiltó szabályt együttesen szegett meg.

3) A fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama 5 év.

4) A VI. 4. 1.) alapján a d), és e) pontok kivételével a kiszabható fegyelmi büntetés végrehajtása - rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - legfeljebb kettő év próbaidőre felfüggeszthető.

a) Ha a próbaidő eredményesen eltelt a fegyelmi büntetés hatályát veszti.

b) Amennyiben a fegyelmi eljárás alávont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

c) A VI. 4. 1) c), d), és e) pont alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott állami horgászjegyet és területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor - a büntetés időtartamára - minden esetben vissza kell vonni.

VII. fejezet

Fellebbezés

1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú Fegyelmi bizottságnál kell benyújtani.

2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy.

a) A fellebbezés halasztó hatályú.

3) A fellebbezést az elnök - az ügy irataival együtt - a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú bizottságnak, az egyesület Elnökségének.

4) Ha az Elnökség, mint fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben, vagy egészében megváltoztatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bizottságot új eljárásra és új határozathozatalra utasítja.

5) A fellebbviteli bizottság az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

6) Ha fellebbviteli bizottság a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik.

7) A másodfokú határozat ellen a tértivevény- ajánlott levél kézhezvételtől számított 30 napon belül jogorvoslatért a Kecskeméti Törvényszékhez fordulhat.

VIII. fejezet

A jogsértő ügyének újrafelvétele

1) A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékokat jelöl meg, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmasak.

2) Az újrafelvétel elrendelése, vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület Elnökségnek hatáskörébe tartozik.

3) Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

IX. fejezet

A fegyelmi büntetés végrehajtásának mellőzése

1) A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület Elnökségétől abban az esetben kérheti, ha a határozatban foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét letöltötte.

2)A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

X. fejezet

Az Elnökség a jogsértővel szemben eljárva

1) A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület Elnökségétől abban az esetben kérheti, ha a határozatban foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét letöltötte.

2) A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

3) A fellebbezés esetén a Fegyelmi bizottság elnök - az ügy irataival együtt - a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az Elnökségnek, mint másodfokú bizottságnak.

4) Ha az Elnökség a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben, vagy egészében megváltoztatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bizottságot új eljárásra és új határozathozatalra utasítja.

5) Az Elnökség az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

6) Ha az Elnökség a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik.

a) Az Elnökség határozata ellen a tértivevény - ajánlott levél kézhezvételtől számított 30 napon belül jogorvoslatért a Kecskeméti Törvényszékhez fordulhat.

b) Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

c) Kizárható az a tag akkor is, ha hat hónapon resztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a hathónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség tértivevény- ajánlott levélben - 30 napos póthatáridő kitűzésével, és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

d) a kizárási eljárásban érintett tagot az Elnökség ülésére tértivevény- ajánlott levél útján meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozat hozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen az érintett tag képviselővel is képviseltetheti magát.

e) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

f) Az Elnökség, a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindításától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül tértivevény- ajánlott levél útján, közli az érintett taggal.

XI.

A közgyűlés a jogsértővel szemben eljárva

1) A tag jogszabályt, az egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben a közgyűlés kizárási eljárást folytathat le, az Alapszabály által biztosított tisztességes eljárás kereti között.

2) A tag kizárását kimondó elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

3) A közgyűlés fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

4) A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül a Fegyelmi bizottság írásban, tértivevény- ajánlott levél útján, közli az érintett taggal.

5) A közgyűlés kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

XII. fejezet

Eljárás jogsértő ifjúsági taggal szemben

1) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt - súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével - a V. 3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.

2) Az ifjúsági tag tértivevény - ajánlott levéllel történő megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy az ifjúsági tag jogsértő magatartásáról tájékoztassák, egyben az általános magatartásra vonatkozóan véleményt mondjon.

3) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az egyesület ifjúsági és versenyszervező véleményét.

XIII. fejezet

A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények

1)A 2013. év. CII. a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény, valamint a vidékfejlesztési miniszter 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról a halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények előírásai a Sóstó SHE és tagjaira vonatkozóan.

2) A halgazdálkodási hatóság e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet vagy természetes személyt (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy). Hhtv. 64. § (1)

3) Az (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni. Hhtv. 64. § (2)

3) A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja: Hhtv. 65. §

a) halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését. Hhtv. 65. § h)

4) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a Sóstó SHE szemben, ha

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;

b) a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz,

d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó Hhtv-t;

e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

f) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;

g) megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat. Hhtv. 66. § (1) a-g.

5) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza. Hhtv. 66. § (2)

6) Az (5) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha az

a) a halászati őrzéssel,

b) a haltelepítéssel, vagy

c) a halállomány védelmével kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza.

7) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint Hhtv. 66. § (4).

8) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul horgászó;

b) a fogási napló vezetését elmulasztó;

ba) A horgászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati megkezdésének napját.

bb) Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének. VMr. 28.§ (20) bekezdés.

bc) A horgászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztér kódját.

bd) Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni.

be) A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

bf) A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni.

bg) A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász a Sóstói vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki. VMr. 35.§ (5) bekezdés.

d) a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó;

e) a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;

f)) a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel a Sóstó vízterületén vagy annak partján tartózkodó és a (8) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;

9) Az állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől:

a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,

c) akinek a horgászattal, vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,

d) aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

h) a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel a Sóstó vízterületén vagy annak partján tartózkodó;

i) az állami horgászjegy, igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;

j) az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;

k) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;

l) méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító személlyel szemben. Hhtv 43. § (2) bekezdés

10) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, legfeljebb az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértéke.

11) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. Hhtv. 68.§ (3)

14) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

15) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.

16) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el.

17) Amennyiben a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett a halgazdálkodási hatóság határozatában figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt. Hhtv. 70. §

18) A civil halőr/ halászati őr Sóstó halgazdálkodási vízterületén és annak partján jogosult:

a) azt a személyt, aki a Sóstón vagy, annak partján horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez, vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,

b) a horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani,

c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni,

d) a horgászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet átvételi elismervény ellenében elvenni és azt "Feljelentés halvédelmi szabálysértési ügyben" c. okmánnyal együtt az Elnökségnek haladéktalanul átadni / megküldeni,

e) a horgászati cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet elvenni attól a személytől, aki :

ea) tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik,

eb) a Sóstón területi jegy nélkül horgászik,

ec) tilalmi időszakban, a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,

ed) védett hal egyedét megtartja,

ef) általános tilalmi időben horgászik,

eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

1) A Fegyelmi Szabályzatot az egyesület 2016. január hó napjára összehívott közgyűlés fogadta el.

2) Ezzel egyidejűleg az egyesület 2014. január hó 26 napján elfogadott Fegyelmi Szabályzat hatályát veszti.

Kiskunhalas, 2016. január hó . nap

......................................................... .

levezető elnök

........................................

jegyzőkönyv vezető

B.H.

Jegyzőkönyv hitelesítők:

1. ......................................................

lakcíme:............................................................

személyi igazolvány száma:

2. .........................................................

lakcíme:.............................................................

személyi igazolvány száma

XV.

Elosztóív

A Sóstó Sporthorgász Egyesület Kiskunhalas

Fegyelmi szabályzat készült: 5 példányban

Kapják: 1. sz. pld. Irattár

2. sz. pld. Elnök

3. sz. pld. Felügyelő bizottság

4. sz. pld. Fegyelmi bizottság

5. sz. pld. Vezető halőr

Fegyelmi Szabályzat

Haladó beállítások